2018 május 12, Vértesi piros folytatása - Vértes

Nagy volt az érdeklődés a mai túra iránt. 46-an jöttünk össze a buszon, 3-an vonattal jöttek le Szárligetre, közel a túra kiindulási pontjára. Mindössze 4-en vonták vissza a jelentkezésüket. Kellemes időt prognosztizáltak a mai napra, talán ezért is volt ilyen kevés a lemondás. A szokásos 6 órai százhalombattai indulás után, Érden és Tárnokon szedtük össze a tagjainkat. Jó korán érkeztünk meg a Birka Csárda melletti parkolóba. A csárda évek óta zárva van. 730-kor indult innen el a hosszabb túra. A rövidebb útvonalat választók átbuszoztak Vértessomlóra. Ezek a változatok kerültek kiírásra a mai napra:

Útvonal: Birka Csárda, (260m, ) - Csákányos-puszta (270m, ) - Macska-bükk (450m, , ) – Bödön-bükk (350m, ) – Vértessomló (200m, ) – Nagy-Somló kilátó (315m, ) - Vértessomló (200m, ) – Majki Apátság (190m, ) – Oroszlány vá. (180m, )
Túratáv: 22km
Emelkedő: 380m
Minősítő pontszám: 33+7,6=41 pont

Alternatív útvonal: Vértessomló (200m, ) – Nagy-Somló kilátó (315m, ) - Vértessomló (200m, ) – Majki Apátság (190m, ) – Oroszlány vá. (180m, )
Túratáv: 11km
Emelkedő: 150m
Minősítő pontszám: 16,5+3=20 pont

Ott folytattuk a túrát, ahol az utolsó alkalommal abbahagytuk. Vissza kellett mennünk az Országos Kék Túra, majd a kék keresztjelzésen a Macska-bükkig, itt tértünk át a Közép-Dunántúli Piros útvonalára. Először Csákányospusztát kereszteztük. Az itt folytatott régészeti ásatások során megtalálták az egykori Csákányosegyháza falu romjait, annak templomát és temetőjét. A kiásott XIII. századi templom romjainál vezet el az OKT útvonala. 1947-ig Felsőgallához tartozott, akkor az anyaközséggel együtt Tatabánya része lett. 2001-ben 22 fő volt a lakossága, mely a mai napig tovább csökkent. A romok megtekintése után hamarosan a Csákányospusztai Turistaházhoz értünk. Következett a már sokszor megjárt Mária-szurdok. A látványos szurdokot a Csákányos patak alakította ki. A szurdok felső részénél található Körtvélyes temetője. Itt 120 éves vagy még öregebb, gót betűs, magyar és német fejfák láthatók a fák árnyékában. A kerítés mellett, 1945-ben elesett 7 ismeretlen magyar katona sírja látható A település ma alig több, mint néhány fakerítés, egy siló, egy alapítványi tábor, valamint a fő látványosságnak számító, apró kápolna. Noha Körtvélyes pár évtizeddel ezelőtt még nyolcvan lelket számlált, 2001-ben már csak három lakost jegyeztek fel innen!

845-kor értük el a Macska-bükköt, ahol rátértünk a piros jelzésre. Ettől kezdve végig ezen a jelzésen haladtunk Oroszlányig. Tíz percnyi gyaloglás után meredeken haladt lefelé az ösvényünk. Elhaladtunk egy erdei kegyhely mellett, majd 9 órára a Szép Ilonka-forráshoz értünk. Itt letelepedtünk az asztalokhoz tízóraizni. Kb. 20 perc után tovább indultunk. Kereszteztünk egy széles nyiladékot, melyben a MOL Nyrt. egyik vezetéke van a föld alatt. Felmenetel következett. Ezen a szakaszon összeszaladtunk a Zsemba házaspárral, akik a Vértes Tájjáró túramozgalom egyik útvonalán túráztak. Rövid eszmecsere után folytattuk az utunkat. Kereszteztük az OKT útvonalát, az erdészeti aszfalt utat, majd a Bödön-bükk felé vettük az irányt. A bükkösben hosszan gyalogoltunk felfelé egy kisebb mélyútban, majd lefelé indultunk Vértessomló irányába. A falu szélső házainál áttértünk a piros háromszögjelzésre, hogy felmenjünk a Somlyó-hegyi kilátóba. Pár lépés után egy meglehetősen szelíd kinézetű rókával találkoztunk. Átugrott egy árkon, majd az árok túloldalán elfeküdt, figyelte mit csinálunk. Sikerült egy jó képet készíteni róla! A 315m magas kilátó előtt láttunk pár tő kétlevelű sarkvirágot és kőrislevelű nagyezerjófüvet. 1100 órára az utolsó emberünk is felérkezett a kilátóhoz. Mintegy 25 percet töltöttünk itt el, jól álltunk az idővel. A panoráma is jó volt, messze el lehetett látni. Még a Nagy-Gete is látható volt, nem csak a környékbeli Oroszlány és Tatabánya. A hatszögalaprajzú, kőből épült, 3 szintes kilátót a Nagy-Somlyó tetején 2015-ben újították fel. Belsejében létrákon jutunk fel egyik szintről a másikra. Tetejéről 360 fokos a panoráma.

Miután kipihentük magunkat, visszamentünk Vértessomlóra. Megkerestük az itteni KDP-s bélyegzőt, majd elintéztük a pecsételést. A csapat egyik része keresett cukrászdát, illetve sörözőt a faluban, a többiek tovább gyalogoltak Majk felé. A némasági fogadalmat tett kamalduli szerzetesek 250 évvel ezelőtti életébe lát bele az idelátogató. A remeteség Európában kuriózumnak számító barokk műemlék együttes is egyben, mely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll. 1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A Rákóczi szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend Majki Remetesége a hallgatás szimbólumaként. Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi. 1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete leégett. A II. világháborúban a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. Az egykori berendezésből a helyszínen ma csak nagyon kevés tárgy emlékeztet a régi időkre. Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét.

Hosszan időztünk Majkon, több mint egy órát töltöttünk itt el. 1445-kor indultunk el Oroszlány felé. Ma ez volt a végcél. Még ki sem értünk az erdőből a sárga jelzésű úton, szemerkélni kezdett az eső. Elő kellett vennünk az esőköpenyeinket. Az Oroszlány-Majk közötti műúton értünk be a városba. Közben már elállt az eső. Elhaladtunk a kis református templom mellett, majd az evangélikus templomnál jobbra fordultunk az Alkotmány útra. Nem sokkal már a Czermann Fogadónál voltunk, ahol a KDP pecsétje található. Háromnegyed óránk volt a busz érkezéséig, így volt időnk letelepedni a terasz asztalaihoz. Láthatóan a gyorsabban jövők jobban eláztak itt Oroszlányban, mint mi. Négy óra után hazaindultunk. Kellemes, és nem nehéz túra volt a mai! Legközelebb is a piroson fogunk gyalogolni, befejezzük a KDP vértesi szakaszát május 26-án.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek József László (JL), Muskovics András (MA), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2018 természetbarátok.hu