2015 május 9, Balatoni Kéktúra - Balaton-felvidék

A májusi első gyalogtúránkat a Balaton-felvidékre, a Balatoni Kéktúra egyik szakaszának bejárására szántuk. Rekord létszámban érdeklődtek a túra iránt, összesen 76-an jelentkeztek előzetesen! Persze ennyien nem jöttek el, bizonytalan volt, hogy melyik buszt fogjuk megkapni. Ez sajnos csak csütörtök délelőtt derült ki, végül is a 70 fős "cirkáló" busz jött el szombaton. A gyors telefonos egyeztetések végén 62-en jöttünk össze. Az időjárás előrejelzés szerint kora nyári időt jósoltak, ez be is jött az időjósoknak. Kellemes, napos időben gyalogolhattunk ezúttal. A megszokott hat órai százhalombattai indulás után Érden, Tárnokon, Martonvásáron szedtük össze a turistatársainkat. Kivételesen most a martonvásáriak jártak jól, Ők jöttek ki legkésőbb a megbeszélt találkozóhelyre, este Ők értek leghamarabb haza. Szokásosan két túra közül választhattak a résztvevők. Ezek voltak a lehetőségek:

Útvonal: Szentantalfa (210m, K) - Halom-hegy (399m, , ) - Hideg-hegy (395m, ) - Zádorvár (325m, , ) - Nagy-Gella (416m, , ) - Hidegkút (300m, , )
Túratáv: 26km
Emelkedő: 600m
Minősítő pontszám: 39+12=51 pont

Alternatív útvonal: Barnag (290m, ) - Zádorvár (325m, ) - Nagy-Gella (416m, , ) - Hidegkút (300m, , )
Túratáv: 14km
Emelkedő: 360m
Minősítő pontszám: 21+7,2=28 pont

Az M7-es autópályán majd a 71 sz. főúton jutottunk el Szentantalfára, a hosszabbik túra kiindulási pontjára. Lefele menet 25 percre megálltunk kávézni a balatonakarattyai MOL üzemanyagtöltő állomáson. Kilenc óra után pár perccel kiszálltunk Szentantalfán a buszból, 45-en itt kezdtük el a túrát. A rövidtúrások 17-en elbuszoztak Barnagra, Ők innen a piros romjelzésen jutottak el Zádorvár romjaihoz. A romoktól már a hosszútúrások útvonalán gyalogoltak el Hidegkútig. A kék jelzésen, aszfaltozott úton indultunk el északkeleti irányba. Húsz perc gyaloglás után balra fordultunk, majd kereszteztünk egy kisebb erdőt. A erdő elején már sok virágzó bíboros kosbort találtunk! A Lencse-hegy oldalában Herend középkori templomának csekély falmaradványa látható. A település egy 1548-as török dúlás következtében elnéptelenedett és nem is népesült be újra. A romok után nem sokkal 90°-os jobb kanyar következett. Rét szélén, majd erdős területen jutottunk el a Szent György hegyre. Ezen a szakaszon is több helyen láttuk a virágzó bíboros kosbort!

Bal 90°-os forduló után a Halom-hegy felé vettük az irányt, szőlőültetvények között. Régi és újabb építésű présházak között vezetett a jelzésünk. Ezen a szakaszon balatonfüredi turistákkal találkoztunk, akik a jelzés felújítását végezték. A csúcson levő új Kossuth kilátóhoz igyekeztünk. A 399m magas Halom-hegy a környék legmagasabb pontja. A kilátót ebben az évben adták át, a korábbit 1962-ben építették. Azért nevezték el Kossuth Lajosról, mert a hegy alatt északra fekvő Mencshelyen rejtőzködtek Kossuth gyermekei és felesége 1849-ben. A kilátóból talán a legteljesebb panoráma van a Balaton-felvidékre. Északi irányban az egész Déli-Bakony látható, középen a Kab-hegy látszik a tv-közvetítő toronnyal. Somló is kiemelkedik a horizont fölé. Jobbra a szentgáli hegyeket fedezhetjük fel. Látszik a Tihanyi-félsziget Dörgicse irányába. Zánka, a Balaton túloldalán a Fonyódi várhegy, tovább fordulva Hegyestű, Badacsony, Tóti-hegy, Gulács, Szent György-hegy, Csobánc tanúhegyeket láthattuk.

1030-kor értük el a kilátót. Itt hosszabb pihenőt tartottunk. A kilátó mellett bazalt kövekből kirakták a Balaton sziluettjét, a bazalt hegyek feltüntetésével. Egy ’időfalat’ is építettek, melyen feltüntették a hegyek keletkezésének idejét. A legfiatalabb bazalt hegy 2,5 millió éves, ez a Kovácsi-hegy, a legidősebb a 8,5 millió évvel ezelőtt keletkezett Tihany. Dörgicse felöli oldalon szabadtéri színpadot is kialakítottak. 1055-kor tovább mentünk. A háromszögjelzésen visszamentünk, de a kék jelzést elvétettük. Igaz, volt az erdőszélen egy frissen festett kék jelzés, de ez az irány zsákutcának bizonyult! Hogy tetézzük a bajt, a piros jelzésen elindultunk Dörgicse felé! Sok időt elvesztegettünk, mire korrigálni tudtuk a hibánkat! Több 900-os kanyar után, 1200 órakor egy dagonyázónál kereszteztünk egy kis vízeret. Hol erdőben, hol réten keresztül jutottunk el egy mezőgazdasági telephez. Itt egy jól járható köves úton keleti irányba fordultunk. 600 m után balra fordult a jelzésünk, egy bokorsor mellett. Az irányváltást nem vettük észre, csak 1km után! Ismét elvesztegettünk félórát! Ez ma már a második tévedésünk volt! Jelzés nélküli füves úton, nem művelt mezőgazdasági területen értük el a messziről látható erdőszélt. Itt ismét voltak már jelzések. 1,5km után élesen jobbra fordult a jelzés, 1310-kor már a 395m magas Hideg-hegyen voltunk.

Mivel a társaság megéhezett, úgy érezte, hogy nem bírja ki Zádorvárig, letelepedett a fűre. Egyébként nagyon szép panoráma van a Tihanyi-félszigetre, annak tágabb környékére. Itt is rengeteg bíboros kosbor volt. Ezelőtti túráim során, ilyen mennyiségben még nem láttam ezt a feltűnő, védett virágunkat. A mai túrát utólag elnevezhetjük bíboros kosbor túrának. A túra további szakaszán is végig kísértek a kosborok! Félóra elteltével folytattuk a túrát. Többnyire északkelet felé gyalogoltunk, 40 perc elteltével a romok között voltunk. A kb. 55x65 m belterületű, négyzetes várudvart részben magasan álló, 0,80-1,20 m vastag falak veszik körül. Egy oklevél szerint, a Vázsonyi család 1386-ban építette a várat. Nem sokáig lakták, mivel távol esett a forgalmas utaktól. Helyette Nagyvázsonyban építették fel az új várukat. Zádorvár a XV. század első évtizedétől lakatlanná vált, pusztulásnak indult, nemsokára már Pusztavár néven ismerték. A török hódoltság idején már nem említik a várat. Pár embernek elfogyott az ivóvize, a vár alatti bővizű forrásnál megtölthették a palackjaikat. A várban egy fakilátó is van, ha nem is a legjobb állapotban. Szép panoráma van innen a Tihanyi-félszigetre, a környező településekre.

5 óra után pár perccel elindultunk az utolsó szakasz megtételére. 300m-t visszagyalogoltunk a romjelzésen, majd a kék jelzést követtük. Erdőben vezetett a jelzésünk, 1 óra múlva Cservölgymajorban voltunk, a Cseri kastélyszállónál. A kúriát 1927-ben építtette a Stolte család. Ekkor a környező dombokon gazdálkodás folyt, aminek tanúságaként számos gyümölcsfa található a szállodához tartozó birtokon. A gazdasági világválság vetett véget a gazdálkodásnak. Ezután a kastélyt Jacobi Viktor zeneszerző vásárolta meg és adta keresztlányának nászajándékba. A 1940-es évek végi államosítás pusztulást hozott a kastélyra és a gyümölcsösre is. A kúriából szolgálati lakásokat alakítottak ki. A következő ötven évben a birtok többször gazdát cserélt, majd az enyészeté lett. 1992-ben a kastély magánkézbe került. A régi épület mellé ekkor egy új, háromszintes, az eredeti stílusához hasonló szálloda épült, amely idén húsz éve szolgálja a természet közelségére vágyó vendégeit. Egyébként a rendelkezésünkre álló térképünk szerint a Balatoni Kéktúra elkerüli a kastélyt, tőle északra halad! A kastélyszállóhoz vezető aszfaltúton láttunk egy lábatlan gyíkot, melyet sikerült megörökíteni.

1700 órakor leértünk a Tótvázsonyt Balatonszőlőssel összekötő aszfaltútra. Itt elkövettük a harmadik bakinkat! Lusták voltunk elővenni a térképünket, a GPS-szel rendelkezők sem nézték meg az útvonalat. Az aszfaltúton elindultunk a kék jelzésen Balatonszőlős felé! Kb. 1km után gyanús lett a déli irány, akkor tájékozódtunk csak! Nekünk a zöld jelzésre kellett volna rátérnünk az út keresztezésénél! Három hibát véteni egy túra során, amikor mindenkinek van térképe, négy emberünknek GPS-sze, kissé több a kelleténél! Az aszfaltúton nem sok kedvünk volt visszagyalogolni, helyette a szőlők között, majd egy erdei úton értünk fel a hegytetőre, ahol megtaláltuk a zöld jelzésünket. Közben távolban elkezdett dörögni az ég. Szerencsénkre mi csak két, három cseppet kaptunk belőle. Nemsokára, a völgyben fekvő Hidegkút templomának tornya tűnt fel. Most már a jelzéseket sem figyeltük, egy réten, toronyiránt lementünk a faluba. 1815-kor célba értünk, megálltunk egy kocsmánál. Az autóbuszunk is itt várakozott ránk. 20 perc alatt megittuk a sörünket, 1830-kor hazaindultunk.

Balatonfüredi vasútállomásnál kitettük egyik társunkat, a hétvégi házát ment rendbe rakni. Nagyon szép kirándulóidőnk volt, a tervezettnél kicsit többet kellett gyalogolnunk, köszönhetően a figyelmetlenségünknek. Legközelebb egy hét múlva a Mátrában fogunk túrázni. Gyöngyöspatáról, a Mátra gerincet keresztezve Hasznosig fogunk gyalogolni.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Kutasi Zsuzsa (KZs), Muskovics András (MA) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2024 természetbarátok.hu