2015 április 11, Tavaszi csavargás - Vértes
Áprilisi első túránk a közeli Vértes hegységbe vezetett. Nagy volt az érdeklődés, a jelentkezők száma 63 fő volt. Hárman időközben visszavonták a jelentkezésüket, így 60-an túrázhattunk a mai napon annak köszönhetően, hogy sikerült megszerezni a 70 fős autóbusz "cirkálót". Igen kedvező volt az időjárási előrejelzés, a prognosztizált 20°C-nál is melegebb volt, sok volt a napsütés. Hat órakor indultunk el Százhalombattáról, majd Érd Vörösmarty Gimnázium és a tárnoki Baltás kereszteződésben lett teljes a csapat. A meghirdetett rövid túra helyett közkívánatra egy hosszabb túra lett kitalálva. A túrák így alakultak:
Útvonal: Gánt (218m,
) - Kőhányás puszta (310m, 
) - Gesztesi vár (380m, 
) - Bodzás-árok (
, ) - Fáni-völgy () - Szár (200m, ) Túratáv: 25km
Emelkedő: 500m
Minősítő pontszám: 37,5+10=48 pont
Alternatív útvonal: Várgesztes (300m,
) - Bodzás-árok (, ) - Fáni-völgy () - Szár (200m, ) Túratáv: 13km
Emelkedő: 200m
Minősítő pontszám: 19,5+4=24 pont
A hosszabb túrát 41-en választották. A másik variációt választók átbuszoztak Várgesztesbe. Mi Gánt központjában szálltunk le a buszról, ¾8-kor már gyalogoltunk kifelé a faluból. Egy rövid szakaszon a műúton kellett gyalogolni. A falu szélén Húsvétot időző, szalmabálából kialakított nyuszi fogadja az idelátogatókat. A jelzés 10 perc után balra fordult egy földútra, mely egy nagy réten keresztül vezet az erdő felé. A réten lovak legelésztek. Amint észrevettek bennünket, összeálltak egy csoportba, talán a kiscsikók védelmében. A rét után erdei szakasz következett kisebb füves területekkel. Már virágzott a hérics, sok ibolyát is láthattunk ezen a szakaszon. Pár tő fekete kökörcsin is volt. Kőhányás puszta felé többnyire észak felé haladtunk a sárga jelzésen. 915-kor értük el Kőhányást. A házak szépen rendbe hozva, úgy tűnt, üdülőfalu vált belőle. A XVIII. század végi lakossági összeíráskor 68-an lakták a települést. A 2013-ban felújított kápolnát az Eszterházy család építette 1873-ban. Húsz percet pihentünk a kápolna környékén.
A pihenő után 930-kor az Országos Kék Túra útvonalán indultunk tovább Várgesztes felé. Kőhányás pusztától kb. 4 km-re van a Gesztesi vár. Kellemes úton kanyarogtunk a bükkösökben, tölgyesekben. Elhaladtunk a vár alatti parkoló, majd a nagy tisztás mellett. Itt már pár család piknikezett. 1030-ra felértünk a várhoz. Sokszor voltunk már errefelé, de nem volt szívünk kihagyni. Igaz, a vár 2013 novembere óta zárva van - életveszélyessé nyilvánították - de a felújításnak nyoma sincsen. A Vértes nagy része a XIII. században a Csák nemzetség birtoka volt. Az első várat is Ők építették ezen a helyen. Ezt a várat 1342 körül Nagy Lajos királyunk elbontatta, majd egy vadászkastélyt építtetett helyére. A vértesi erdők mindig híresek voltak a vadállományáról, királyaink kedvenc vadászterülete volt emiatt. A török veszedelem közeledtére megerősítették a vértesi kővárakat. A vár többször cserélt gazdát a török időkben. 1683-ban a Bécs városa melletti katasztrofális török vereség hatására a törökök elhagyták a várat. A vár gazdátlan lett, a köveket kezdték elhordani. A majki kamalduli rendház építéséhez is innen szállították az építőanyagot. 1795-ben már romként emlegetik a várat. Állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt.
11-kor tovább indultunk. Többen a jelzetlen ösvényt illetve a földutat választottuk, hogy elérjük Várgesztes szélső házait. Itt rátértünk a sárga jelzésre. Páran elmentek megkeresni az OKT pecsétjét. Velük csak később, a Fáni-völgyben találkoztunk újra. A falutól nem messzire elvált tőlünk a kék keresztjelzés, ezen a Mátyás-kúthoz lehet eljönni. Mi jobbra fordultunk a Bodzás-árokba. Kb. 3 km-t gyalogoltunk a völgyben, mikor elértünk az Ördög-szószékhez. Itt csatlakozott be a zöld jelzés, mely Vérteskozma felől érkezett. Erdei aszfaltos út következett. A Hirczy Károly emlékműnél 1230-kor voltunk. A zöld jelzés itt elfordult a Sárkánylyuk-völgy felé, mi a sárgán maradtunk a Fáni-völgyben. Lombfakadás előtt látni lehet a látványos mészkősziklákat, melyek mind az északi, mind a déli oldalon szegélyezik a völgyet. A talaj már szépen bezöldült sok növény már virágzik. Berki szellőrózsát, bogláros szellőrózsát, bókoló fagasírt, kis télizöld meténget, rengeteg odvas keltikét és ibolyát láttunk ezen a részen. A völgy vége felé található kisebb barlangokat nem kerestük meg.
Az erdőből kiérve nagy legelőt kereszteztünk. A szárazabb részen rengeteg törpe nőszirom virágzott már, mind a sárgás, mind a lila, mind a kékes változatból. Olyan lelkesen nézegettük a nőszirmokat, hogy a csapat nagy része elindult Vértesboglár felé. Nagyon csalogató volt a templom tornya. Telefonon utána szóltunk az eltévelygőknek, hogy forduljanak a helyes irányba, Szár felé. A település központjába 1430-kor érkeztünk meg. Hihetetlen, de a 41 hosszútúrás gyakorlatilag 5öt percen belül érkezett meg az italbolthoz! A rövidtúrásaink is mind a 19-en itt voltak. Mivel a buszt 16 órára rendeltük ide, bőven maradt idő sörivásra, jégkrém fogyasztására. Rendesen fellendítettük az italbolt forgalmát. Jól esett az ejtőzés a 25 km táv megtétele után. 16 óra előtt nem sokkal hazaindultunk. Ilyen korán már rég volt hazaérkezés! Nagyon kellemes volt a túra, végre igazán tavaszias időben gyalogolhattunk. Legközelebb bemelegítenek április 18-án a kerekezőink kezdik meg az idei szezonjukat. Április 25-én a bánáti bazsarózsa túra kerül megszervezésre, a Mecsek hegységben. Már most túljelentkezés van!
|
|
|
Muskovics András
szakosztályvezető