2014 augusztus 9, Ismerkedés Gemenccel - Gemenc
Három héttel a szlovákiai jutalomtúra után ismét elkezdtük a hazai egynapos túráinkat. Szombaton Gemenccel ismerkedtünk meg. A 18.000 hektár nagyságú terület kb. 35 km hosszan húzódik a Duna mentén. Általában nem szeretjük a sík terepet, de most kivételt tettünk. A kisebb vízfolyások (Sió, Sárrét) mellett döntően a Duna hozta létre Gemencet, mely Magyarország, de talán Európa egyik legnagyobb ártéri galéria erdeje. Korábban a Dunát és a Tiszát hasonló jellegű hullámtéri erdők kisérték, de a folyók szabályozása, az emberi beavatkozások miatt ezek eltűntek. 1977-ben jött létre a Gemenci Tájvédelmi Körzet, mely 1996-ban lett része a Duna-Dráva Nemzeti Parknak. A területen levő vízfolyások, holtágak, tavak összfelülete 1000 hektár körül van. Ennek köszönhetően számos vizes élőhelyet kedvelő védett növényünk figyelhető meg itt, pl. fehér tündérrózsa, sulyom, tündérfályol, mételyfű. A különböző magasságú szinteken kialakult erdőtársulásokban is sok védett növény található. A teljesség igénye nélkül: nyári tőzike, kockás liliom, ligeti szőlő, ligeti csillagvirág, kétlevelű sarkvirág, fehér madársisak. A réteken, legelőkön találkozhatunk a réti iszalaggal, kornistárniccsal, szibériai nőszirommal. Szintén gazdag a madár és az emlős faunája. Rendszeres költő madár a fekete gólya, rétisas, barna kánya, kerecsen sólyom, jégmadár, fekete harkály, zöld küllő és különböző gémfajok. A vonuló madarak számára is fontos táplálkozó hely Gemenc. A védett emlős fajaink közül itt él az európai vidra, vadmacska, nyuszt, és az 1996-ban visszatelepített európai hód. Meg kell még említeni a világhírű gemenci gímszarvas állományt.
40-en jöttek el, hogy betekintést kapjanak a legnagyobb hullámtéri erdőnk életébe. Mindössze ketten mondták vissza a jelentkezésüket a túrát megelőzően. A nyári szabadságolások még tartanak, ehhez képest szépen alakult a létszám. Kivételesen Tárnokról indultunk el hat órakor, majd Érd, Százhalombatta, Ercsi érintésével vált teljessé a csapatunk. Lefele menet a paksi MOL üzemanyagtöltő állomáson tartottunk egy kis pihenőt, majd Szekszárd központjában elkanyarodtunk Gemenc felé, végül a Keselyűsi Csárdánál álltunk meg. Két túra közül választhattak a résztvevők:
Útvonal: Keselyűs (95m,
) – Vízügyi Múzeum (86m, ) – Lassi erdészlak (98m, ) – Malomtelelő (84m, , 
, 
) – Kisrezéti erdészlak (90m, , ) – Baja-Dunafürdő (88m, ) Túratáv: 21km
Emelkedő: 200m
Minősítő pontszám: 31,5+4=36 pont
Alternatív útvonal: Baja-Dunafürdő (88m,
) – Kisrezéti erdészlak (90m, ) – Baja-Dunafürdő (88m, ) Túratáv: 12km
Emelkedő: 140m
Minősítő pontszám: 18+2,8=21 pont
Kilenc óra előtt pár perccel elindultak a hosszabb útvonalat választók. A töltés aszfaltútját 30-an koptattuk. A megelőző esős napokhoz képest mára kánikulát jósoltak, szerencsénkre még az ártéri erdő fái beárnyékolták az út egy részét. A résztvevők előzetesen figyelmeztetve lettek a sapka vagy kendő elhozására, hiszen a túra első fele a gáton vezet. A bejárt szakasz tulajdonképpen az Alföldi Kék Túra kezdő szakasza, melynek kezdőpontja Szekszárd. Negyedóra elteltével elhaladtunk egy kisebb tehéncsorda mellett, majd 10 óra magasságában elértük a Szomfova erdészházat. Itt látható a középkori Asszonyfalva település emlékére épített kis kápolna. Asszonyfalva vagy más néven Szomfova az egyetlen falu volt a mai Gemenc területén. A szájhagyomány szerint az akkori erdő, nádas és mocsárrengeteg a tatár és törökdúlás idején asszonyok, gyerekek búvóhelye volt. Az 1700-as évek elejéig lakták a falut. A település helyén áll most a régi és az új erdészház. A régi erdészház, amely Gemenc egyik legrégebbi épülete a töltés mellett látható, a valamikori falu templomának romjaira építve.
Mind melegebb lett az idő, a nap már magasabbról sütött, izzasztó 1 óra volt még hátra a töltés aszfaltútján. A verejték szagra érzékeny magyar színjátszólepkék ránk és a ruháinkra szálltak. 1110-kor értünk el a Vízügyi Múzeumhoz. A kiállítás bemutatja a vízimérnökök, a vízügyben dolgozók és a vízi élet használati tárgyait, valamint a régi térképeket és az árvizek emlékeit. A kiállítás szabadtéri részén gépbemutató (tábori kovácsműhely, szivattyúk, zsilipberendezés) tekinthető meg. A szomszédos szivattyútelepet 1915 és 1922 között építették. Ma is az eredeti Ganz-Danubius gyártmányú szivattyúk tekinthetők meg a gépházban. Negyedórát gyalogoltunk a gáton, majd a kék keresztjelzésen bementünk az erdőbe. Előtte, még a gáton egy traktoros dicsekedett a reggel fogott méretes nyurga pontyával. Szép példány volt a hala! Pár perc alatt a Gemenci Kisvasút, Malomtelelő megállójában voltunk, ahol ebédszünetet tartottunk. Szerencsénk volt, negyedóra múltán bepöfögött a menetrendszerinti vonat. Jó sokan voltak rajta, így azért kényelmesebben lehet bejárni a területet. A Molnárka tanösvénynek is ez a kiindulópontja. 2,2km a hossza, 11 állomása van. A tájékoztató táblák elolvasása után már okosabb az ember, megismerhető belőlük Gemenc kialakulása, az ártéri erdő növény- és állatvilága, az erdőgazdálkodás, a Malomtelelő név keletkezése, a fekete diós állományok kialakulása. A Malomtelelőnél egy madárfigyelő tornyot építettek. Természetesen felmentünk, szerencsénk is volt, 8 kócsagot láttunk, amint álldogáltak egy kidőlt fűzfán. A tanösvény bejárása után visszatértünk a kék jelzésre.
1245-kor értük el Lassit, ahol egy halászati Múzeum tekinthető meg. A környezete szépen karban van tartva, pihenőparkot alakítottak ki, erdei játszótérrel, esőbeállóval, tűzrakó hellyel. Itt is találkoztunk egy vasúti szerelvénnyel, mely szintén tele volt utasokkal. Egy darabig a vasút mellett gyalogoltunk, 1310-kor értünk ki a Nyárilegelő nevezetű rétre. Balra mellettünk a Rezéti-Duna kanyargott, a Duna gemenci leghosszabb mellékága. A Nyárilegelőnél elhagytuk a kisvasutat, majd 1340-kor a Rezéti-Dunát, a Kisrezéti erdészháznál. 1410-kor a Káposztás-tóhoz értünk. A tó felszínén rengeteg sulyom és tündérrózsa látható. 1430-kor már a Vén-Duna mellett gyalogoltunk. Kereszteztünk egy holtágat, majd pár percre leültünk a part menti asztalokhoz. Félórai gyaloglás volt innen még hátra a túra végpontjáig. A bajai Duna-hídnál várakozott ránk az autóbuszunk. A rövidebb túrát választók is itt voltak már. Mivel még fél 5 sem volt, maradt időnk egy sör elfogyasztására. 1700-kor hazaindultunk. Paks környékén egy kellemetlen esemény zavarta meg az egyébként jól sikerült túránkat. Egyik társunk rosszul lett, meg kellett állnunk az üzemanyagtöltő állomáson. Valószínűleg napszúrást kaphatott. A biztonság kedvéért mentőt hívtunk ki. Félóra elteltével a mentősök úgy döntöttek, hogy hazajöhet velünk. Szerencsére nem lett komolyabb következménye az esetnek, másnap reggelre teljesen rendbejött a társunk. A következő alkalommal, augusztus 23-án a Szekszárdi-dombságban fogunk túrázni, a Mecseknádasd-Mórágy közötti Rockenbauer Kék Túra útvonalán.
|
|
|
Muskovics András
szakosztályvezető