2014 május 31, Bérci túra - Mátra

Mai napon a Mátra bérceit céloztuk meg. Ezt a túrát már a tátrai túrákra való felkészülésnek terveztük. Mind távolság, mind szint tekintetében közelítettünk a júliusi Jutalomtúra kiírásaihoz. Az előző napokban kellemetlen, hűvös idő és eső is volt. Nagyon optimistának kellett lenni, hogy a szombati túrán ne ázzunk el. Szerencsénk volt, eső nem esett, a kissé sáros utak ellenére szép túrában volt részünk. Délutánra szokás szerint a nap is kisütött. A túrát nyolcan mondták vissza, de három társunk még így sem fért bele a keretbe. Továbbra is nagy a lelkesedés, hiszen 52-en jöttek el a túrára. Százhalombatta, Tárnok, Érd után Budapesten lett teljes a csapat. Hatvan után a Lőrinci MOL kútnál megálltunk 20 percre. Kissé felhős volt az ég, de reménykedtünk a kedvező időjárásban. A nagyobb túrát választók, 30-an Mátraalmáson szálltak le a buszról. A rövidtúrások tovább mentek, Parádfürdő környékén az Ilona-völgyben túráztak. Ebből a két útvonalból lehetett választani:

Útvonal: Mátraalmás (550m, , ) – Péter-hegyese (960m, ) – Galya-tető (964m, ) – Nagy-Lápafő (679m, , , ) – Csór-hegy (730m, ) – Vörösmarty th. () – Som-tető (787m, ) – Gabi-halála (772m, , , ) – Marhád (560m, , ) – Ilona-völgy () – Parádfürdő (210m, , )
Túratáv: 23km
Emelkedő: 900m
Minősítő pontszám: 34,5+18=53 pont

Alternatív útvonal: Parádfürdő (210m, ) – Parádhuta (300m, ) – Marhád (560m, , , ) – Ilona-völgy () – Parádfürdő (210m, , )
Túratáv: 14km
Emelkedő: 430m
Minősítő pontszám: 21+8,6=30 pont

Elég későn, 945-kor indultunk el a parányi falu központjából, alig több mint 100 lakosú a település. A XVIII. század első felében idetelepülő szlovák, lengyel és morva származású iparosok, erdei munkások alapították a falut. Mátraalmás egyike az ország legmagasabban fekvő falvainak, hegyek veszik körül. A magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény keretében az addig gyakorlatilag 100%-os szlovák nemzetiség 60 százalékát telepítették át Rozsnyó, Rimaszombat és Náprágy környékére, ennek következtében számos család kettészakadt! A piros keresztjelzésen hagytuk magunk mögött a települést. Nem sokkal később elértük a piros jelzést, melyen jobbra kanyarodtunk. Az előző napi esőktől kissé sáros, csúszós volt az út. Kemény kapaszkodó várt ránk, a Péter-hegyese csúcsig 410 méter szintet kell leküzdeni! Itt-ott már találkoztunk pár kidőlt bükkel, a két héttel ezelőtti vihar sok kárt okozott a Mátrában is. Pár helyről szép panoráma volt Mátraalmásra, a Karancs-Medvesre, a távolabbi Szlovák Érchegység vonulataira. 1025-kor értük el a Péter-hegyesét, majd nem sokkal később Galyatetőt.

A kilátót megmagasították de még nem látogatható, a lépcsőket, teraszokat szerelik éppen. Galyatetőn, a szálloda előtt turista rendezvénybe botlottunk, a Mátra látnivalóit, programjait reklámozták. Sok színes kiadványt lehetett ingyen begyűjteni. Ma rajtoltak a Mátra 115 teljesítménytúrán résztvevők Kisnánáról. A Péter-hegyese előtt már találkoztunk egy-két futó emberrel. A kerékkel mért tényleges távolság 124km, az összes szint 6374m! Itt Galyatetőn volt az egyik ellenőrző pont. Utólag megnéztem az interneten eredményeiket. Szinte hihetetlen, a 144 induló közül 116-an teljesítettek a 30 órás szint időn belül! Ezúton is gratulálunk a teljesítőknek! Amíg várakoztunk az utolsó társainkra, szemerkélni kezdett az eső. Páran felvették esőköpenyeiket, ami hatásos volt, mert rögtön el is állt a nem hiányzó csapadék.

1120-kor tovább gyalogoltunk. Először az OKT útvonalán, majd a piros keresztjelzésen haladtunk többnyire lefelé, néha igen meredeken. Hárman az OKT jelzésen maradtak a Nyírjesi erdészháznál levő bélyegzés miatt. Velük később a Vörösmarty turistaháznál találkoztunk újra. Előttünk a Kékes tömbje magasodott. Több helyről szép panorámánk volt Parádsasvár, Parád, Parádfürdő irányába. A gerincút Parádsasvár felett vezetett. Nagy-Lipótnál áttértünk a kék keresztjelzésre 12 óra körül. A jelzés nagyjából párhuzamosan vezet a Galyatető Mátraháza közötti műúttal. 1220-kor láttuk meg csak igazán a vihar károkozását. Kb. 200m hosszon kellett átvergődni a rengeteg szél döntötte bükkösön. Majd félórába tellett, amíg átvergődtünk ezen a szakaszon! A 698m magas Csór hegyen elhaladtunk az összedőlt Kós Károly kilátó mellett, majd rövidesen leértünk a Mátra-nyeregbe. Kereszteztük a 24-es műutat, majd tovább mentünk a Vörösmarty turistaház felé. 1330-kor megérkeztünk, a 3 külön utat járt társunk már itt várakozott ránk. Nagy csalódásunkra a turistaház zárva volt, egy teremtett lelket se láttunk a ház környékén. Ki sem írták, hogy miért nincsen nyitva. A társaság megéhezett, ebédidőt tartottunk.

Félóra elteltével újra gyalogolni kezdtünk, még sok km volt hátra a mai túrából. A sárga négyzetjelzésen a Kékes alá kerültünk. Nem a betervezett sárgán, sárga kereszten folytattuk az utat, hanem a sárga kör és a piros keresztjelzésen mentünk tovább. A Pisztrángos tavat elérve megpihentünk az asztaloknál. Innen 1515-kor mentünk tovább a sárga körjelzésen, majd jelzetlen úton. Ez a szakasz erdészeti köves út volt. Háromnegyed óra elteltével az Ilona-völgy felett voltunk. Itt tértünk rá a zöld körjelzésre, pár száz méterre a Markazi-kaputól. Először igen meredeken mentünk lefelé, majd a szeszélyesen kanyargó Ilona patak mentén lejutottunk az Ilona-vízeséshez. Az ezt megelőző szakasz a Mátra egyik legszebb völgye. A kb. 10m magas vízesés hazánk egyik legnagyobbika. Az Ilona-patak, a Marhád és a Cserepes-tető közötti meredek, "V" alakú völgy végén bukik alá az andezit sziklákon. Különösen nagyobb esők után látványos a megnövekedett vízhozamnak köszönhetően. Sokan voltak a vízesésnél, Parádfürdőtől könnyen megközelíthető, kb. 5km-t kell gyalogolni, persze vissza is kell jutni a településre. 1640-kor indultunk el az utolsó 5km megtételére. A völgy végén már aszfaltos úton kellett gyalogolni. Lefele menet elhaladtunk a védett, 1,5km hosszú, főleg vadgesztenyékből álló fasorban. Balra a Szent István cseviceforrás látható, jobbra egy tölgy matuzsálem, mellette egy szép Mária képszobor. A Károlyi kastély mellett értünk ki Parádfürdőre.

Parádfürdőt 1730-ban említették először gyógyhelyként. Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "csevice" és a vastimsós fürdővíz, melyet 1813-tól gyógyászati célokra használnak. 1847-től majd száz éven át a Károlyi család birtoka. Károlyiak uradalmi székhelye volt. A Károlyi család alatt dinamikusan fejlődik a fürdő. A kor jeles magyar építésze, Ybl Miklós tervezte az üdülőszárny neoklasszicista épületét, a Cifra Istállót, mely 1971 óta kocsi múzeumként funkcionál. A Károlyi család 1883-ban Jámbor Vilmos főhercegi-kertigazgatót bízta meg a parkok tervezésével, kivitelezésével. A 10 hektáros park Észak-Magyarország legnagyobb sétáló- és gyógyparkja. Az angol stílusú parkba fenyőféléket, platánokat, hársakat ültettek. A későbbiekben a rendkívül dekoratív lombú juharok, vörös tölgyek, Japánból származó vörös levelű alma- és szilvafák kerültek telepítésre.

Autóbuszunk a Cifra Istállóval szembeni parkolóban várt ránk. A rövid túrásaink már itt voltak. Kis időbe tellett, amíg mindenki megtalálta a buszt. Addig üldögélni, sörözni lehetett a parkoló mellett. 1830-kor indultunk haza a 24-es úton a Mátrán keresztül. Kellemes volt a mai túra, főleg hogy délutánra még a nap is kisütött. Szerencsénk volt, hogy a nagy szintek a túra elejére estek, a későbbi szakaszon már csak "gyalogolni" kellett. Június 14-én Georgiades Gábor kopjafáját keressük fel Királyházán, majd a Börzsönyben, Hont-Diósjenő között fogunk túrázni.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek Muskovics András (MA) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2024 természetbarátok.hu