2013 október 26, Rám-szakadék - Visegrádi-hegység

Elérkezett a második októberi túránk ideje. A megelőző és a következő napokban sorra dőltek meg az országos meleg rekordok. Hihetetlen, de mindennap 20°C felett volt a hőmérséklet, csapadék gyakorlatilag semmi sem volt! Ilyen előjelekkel indultunk neki a Rám-szakadéknak, a Visegrádi-hegységnek. A túrát megelőző héten betelt a jelentkezési lista. Bár nyolcan visszavonták a jelentkezésüket, de még négyen így se fértek fel az autóbuszra! 57-en túráztunk ezen a napon! Szokásos 6 órakor, teljes sötétségben indult el az autóbusz Százhalombattáról. Tárnokon, Érden és Budapesten lehetett csatlakozni a társasághoz. Már Tárnokon számolgatni kellett a szabad helyeket, éreztük, hogy valami nincs rendben. A beígért 58 személyes busz helyett az 56 férőhelyes buszt kaptuk meg a mai napra! Ennek következtében a hátsó ülésekre kerülőknek össze kellett húzniuk magukat, öt helyen hatan szorongták végig a buszozást! Emiatt kaptak egy kis kedvezményt, ez talán gyógyír volt számukra. Természetesen a pótülést is igénybe kellett venni. Ilyen előzmények után értünk le Dömösre, a túra kiindulási pontjára. Kávézni nem álltunk meg, korán szerettünk volna elindulni a Rám-szakadék felé. Október 23-án avatták fel a szurdok új létesítményeit, nagy tömegről szóltak a híradások. Mivel most is kiváló kiránduló időt jeleztek előre, várható volt, hogy ismételten nagy lesz a tömeg, melyet szerettünk volna elkerülni. A mai részletes túrakiírás két útvonalat tartalmazott, az alábbiak szerint:

Útvonal: Dömös (110m, , , ) - Rám-szakadék () - Dobogókő (699m, ) - Király-kúti-nyereg (430m, ) - Hármashatár (540m, , ) -Tövises-hegy (510m, ) - Pilisszentlászló, Kisrigó Vendéglő (180m, ,
Túratáv: 18km
Emelkedő: 800m
Minősítő pontszám: 27+16=43 pont

Alternatív útvonal: Dömös (110m, , ) - Rám-szakadék () - Dobogókő (699m, )
Túratáv: 8km
Emelkedő: 620m
Minősítő pontszám: 12+12,4=24 pont

Nyolc óra után pár perccel elindult a teljes csapat a Malom-patak mentén. A sárga, zöld, piros jelzés együtt haladt egy darabig. Gyorsan elhagytuk a település házait, majd az őszi színpompás bükkök között haladt az ösvényünk. Fél óra alatt elértük a Szentfa kápolnát, ahol rövid időre megálltunk. Itt már láthatóak voltak az új létesítmények, a frissen kihelyezett tájékoztató táblák. Alig indultunk tovább, a Vadálló-kövekre vezető piros háromszögjelzés balra elvált tőlünk. Pár méter után a sárga jelzést is elhagytuk, ezen a jelzésen lehet kikerülni a Rám-szakadékot. 9 óra körül elértük a kb. 1 km hosszú szakadék bejáratát. A szurdok, a Három-forrás-völgy középső szakaszán alakult ki, a kb. 15 millió éves vulkáni kőzetekben. A szél, a hőmérséklet változások és főleg a csapadék alakította ki az észak-dél irányú szurdokot. A puhább tufában 20-35 méter magasságú függőleges sziklafalak, a keményebb rétegeken vízesések, sellők alakultak ki. Néhány helyen a völgy alja pár méterre szűkül össze. Állandó benne a vízfolyás, hóolvadáskor, nagyobb esőzéskor patakká duzzad a kis erecske. Ahogy haladtunk előre, mind vadregényesebbé vált a szurdok. Nem siettünk, csak mi voltunk ezen a szakaszon, a tömeg csak jóval később alakult ki. Dobogókőről közelítették meg a szakadékot a turisták, de mi ekkor már a csúcsra kapaszkodtunk felfelé.

A saválló létrákat, kapaszkodókat példaszerűen építették ki, teljesen biztonságos az útvonal. Kb. 3 kisebb vízesés és több sellő látható a szakadékban. A felső részen még lehet majd 1 méter magasságú hordalék, az évekkel ezelőtti áradás következményeként. A felső részen épített fahíd még nem teljes, hiányzik az egyik korlát, meg 2-3 palló. Persze emiatt kiírni, hogy tilos átmenni rajta, több mint furcsa. 945-kor értünk ki a szurdokból. Itt, a bükkök árnyékában bevártuk a teljes csapatot, majd az Árpádvár oldalában elértük az erdészeti köves utat. Ettől kezdve a sárga jelzésen haladtunk felfelé. Hamarosan ismét egy erdészeti úthoz értünk, melyen elindultunk jobbra. Jelzésünk eltűnt, majd pár száz méter után rájöttünk, hogy a zöld körjelzésen haladunk, melyet még nem tartalmazott a régebbi kiadású térképünk. Az út mind jobban lefelé haladt, ami igen gyanús volt. Visszamentünk az utolsó látott sárga jelzésig, majd egy 4-5 éves irtásban vezető földúton elindultunk felfelé. Negyedóra elteltével előkerült a sárga jelzés! 1030-kor a Jász-hegyről jövő piros jelzésre tértünk át. Pár helyről szép kilátás volt északi irányba. 1100-kor már a Rezső-kilátóban voltunk, mely tulajdonképpen a Szer-kövek egyik sziklája. Itt található a névadó Tirts Rezső királyi erdőtanácsos emlékműve, aki nagyon sokat tett a Pilisi Parkerdő turistaútvonalainak kialakításáért.

A kilátóból pompás 180°-os panoráma van, főleg észak felé. Alattunk a kopasz Ferenczi-szikla volt látható, melyen turisták tartózkodtak. Kissé jobbra a sziklától a Vadálló-kövek vonulata, távolabb a Szent Mihály hegy, mögötte a Börzsöny tömbje volt kivehető. Igen halványan a Visegrádi Fellegvárat és a Silvanus Hotelt is láthattuk. Miután befejeztük a nézelődést, továbbmentünk Dobogókő felé a majdnem vízszintben haladó ösvényen. Itt már nagyon sok kiránduló, sétáló emberrel találkoztunk. 1130-kor Dobogókőn voltunk. Rengetegen voltak a környéken, a parkoló teljesen tele volt személygépkocsikkal, a buszokat az út mellé állították le. A majd 700 méter magas Thirring-szikláról szintén pompás kilátás van a Duna-kanyarra. Itt helyezték el dr. Téry Ödön emlékművét, itt látható egy kedves kis Madonna szobor egy tölgyfa odújába elhelyezve. Dobogókőn épült az ország egyik első menedékháza, a báró Eötvös Loránd menedékház 1898-ban. Ma Turistamúzeum a faház, a mellette 1906-ban felépült kőépület pedig ma is turistaházként szolgál. Egyesek véleménye szerint Dobogókőn és környékén, a Pilisben található "a Föld szívcsakrája", azaz "bolygónk dobogó szíve". Az Õsmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található. Az említetteken kívül további szép faragványokat lehet itt látni, a Táltosok kapuját, az Erdő fohászát, stb. A sípályánál áll a Zsindelyes Vendégház, Makovecz Imre első, nemzetközi ismertséget hozó épülete. A siketek Szűz Mária-kegyhelye a kilátó alatt található.

Kb. 50 percet tartózkodtunk Dobogókőn, legalábbis a hosszabb túrát választók. Akiknek mára elég volt a gyaloglásból azok itt maradtak, majd 1400 órakor eljöttek Pilisszentlászlóra. A turistaház előtti területen 8 bográcsban főztek finomabbnál finomabb ételeket. A levegőben terjengő illatok pár társunkat itt tartották Dobogókőn, mivel az ételeket 12 órától lehetett megkóstolni. Az OKT kék jelzésen kezdtük meg a túra második felét 40-en. Elhaladtunk a Síház mellett, majd kikerültük az átjátszó állomás bekerített területét. 1240-kor elhagytuk az OKT útvonalát, a piros háromszögjelzésen Király-kút felé fordultunk. 25 perc után elhaladtunk a Király-kúti kunyhó mellett, majd meredeken úton legyalogoltunk a Király-völgybe. Az itt levő forrás száraz volt, elapadt. Kereszteztük a piros jelzést, majd meredeken kikapaszkodtunk a völgyből. Kereszteztünk egy erdészeti utat, majd előbb meredekebben, majd később szelídebb emelkedésű ösvényen felértünk az Akasztó-hegy oldalába. 1400 órakor jelzést váltottunk, a háromszögjelzés a Vadálló-kövekhez vezet, mi a piros keresztjelzésen Pilisszentlászló felé fordultunk. Visegrád, valamint a Duna-kanyar elejére volt innen szép kilátás! A végcélig kb. még 5 km-t kellett gyalogolnunk. Kellemes volt a hátralevő táv, jobbára most már csak lefelé kellett mennünk.

1510-kor értük el a Pilisszentlászló szélén levő Kisrigó Vendéglőt. Nagyon sokan voltak, kiderült, hogy esküvői rendezvényt tartottak éppen a két nagy teremben. Ennek ellenére a többi betérőt is kiszolgálták a pincérek, volt bőven dolguk. Az udvaron levő asztaloknál, padoknál még volt szabad hely, lehetett sörözni, süteményt fogyasztani. 1530-kor lementünk a falu központjába, itt várakoztak ránk a rövidtúrások. Kellemes meglepetés is ért Bennünket, összeszaladtunk Horváth Sanyi régi turistatársunkkal, aki ideköltözött évekkel ezelőtt. Elbeszélgettünk Vele, majd hazaindultunk. 18 órára mindenki otthon volt. Csodálatos időben volt részünk a mai napon, a csatolt fényképek is ezt bizonyítják. Novemberben két túránk lesz, először 9-én a Velencei-hegységet keressük fel, a híres ingó köveket.




Ugrás az elsőre

(A mellékelt képek József László (JL), Kutasi Zsuzsa (KZs), Muskovics András (MA), Orosz József (OJ), Szabó Zsolt (SzZs) felvételeiből kerültek kiválasztásra)

A túrát teljesítők névsora

Muskovics András
szakosztályvezető


© 2006-2024 természetbarátok.hu