2011 augusztus 13, Pest megye turistája - Pécel - Péteri

A csapatunk túrázási kedve elfogyott augusztusra, mélyrepülésben van, mint a forint a svájci frankkal szemben. Mindösszesen 22-en jelentkeztek a Pest Megyei Piros útvonal Pécel-Péteri szakaszára. Szerencsétlen módon még a jelentkezõk közül 2 társunkat Budapesten felejtettünk, mivel az M0-ás autópályán mentünk Pécelre, a hiányukat pedig késõn fedeztük fel. Kellemes idõt jósoltak szombatra az idõjósok, szerencsére bejött nekik. A megszokott idõpontban, 6 órakor indultunk el Százhalombattáról. Tárnok, Érd, érintésével jutottunk el Pécelre. Két lehetõség közül választhattak a résztvevõk:

Útvonal: Pécel (, ) - Gyömrõ () - Péteri ()
Túratáv: 20km
Emelkedõ: 300m

Útvonal: Gyömrõ () - Péteri ()
Túratáv: 8km
Emelkedõ: 100m

7²⁰-kor Pécel után kb. 500m-el szálltak ki az elsõ útvonalat választók a piros jelzésnél. A rövid túrásaink a buszon maradtak, átmentek Gyömrõ vasútállomására. 12-en elindultunk a jelzésünkön. Negyedóra elteltével rájöttünk, hogy pont az ellenkezõ irányba gyalogoltunk idáig! Nem nagy mentség, hogy ezen a szakaszon már többször változott az útvonal, a zöld és a sárga jelzéssel együtt. Miután elhaladtunk a régi TSZ központ mellett, beazonosítottuk a helyzetünket. Elmentünk a nagyfeszültségi vezetékig, majd vele párhuzamosan egy tûrhetõ állapotú földúton, délkelet felé haladtunk. A régi Gödöllõi-dombság térkép szerint itt a zöld jelzésnek kellett volna lennie, de jelzés nem volt. 2km után úgy döntöttünk, hogy megkeressük a piros jelzésünket. Egy völgyben elindultunk felfelé, elõbb délnyugat felé, majd egy 90°-os kanyar után délkeletre fordultunk. Érzésünk szerint a zöld jelzésen haladtunk, de jelzést továbbra sem találtunk. Elhaladtunk egy ház mellett, majd átvágtuk magunkat az akácirtáson, melyet már benõtt a gaz. 500m után ráakadtunk a zöld keresztjelzésre. Itt lepihentünk 10 percre, bevártuk egymást. Tudtuk, jó helyen járunk már.

A pihenõnk közben kisebb zarándok csapat haladt el mellettünk, kereszttel a kezükben, Máriabesnyõre, a kegytemplomba igyekeztek. Pár száz méter után a PMP jelzésén voltunk. A parlagföldek sárgállottak a virágzó aranyvesszõtõl. Balra erdõ, jobbra learatott gabonaföld volt mellettünk. A tarló viszont a parlagfûtõl zöldült, úgy tûnik, ettõl a gyomtól sohasem fogunk megszabadulni. Egy 90°-os jobb kanyar után még 2km-t gyalogoltunk az Alsó-Tápió patakig, majd kereszteztük a 31-es fõutat. Gyömrõ elõtt hatalmas szemétkupacok kísérik a földutat. Hihetetlen mennyiségû szemetet hordanak ki az emberek, a települések szélére, természetesen illegálisan! 2km kacskaringózás után értük el Gyömrõ vasútállomását. A mellette levõ büfében ebédeltünk meg. A PMP füzet igazoló pecsétét is itt szereztük be. 11 órakor felszedelõzködtünk, átmentünk a vasúti aluljárón, majd Gyömrõ utcáin keresztül értünk be a település központjába. Ez már látványosabb része a városnak, Polgármesteri Hivatal, szobrok, szökõkút, park található itt. Komoly építkezés folyik a környékén, mintha igazából most alakulna ki a központ. Kifelé menet benéztük a Tófürdõbe, készítettünk pár képet a tavakról. Kellemes színfoltja a településnek, a roppant meleg, napsütéses idõ ellenére nem volt tömegnyomor a strandon. Még egy kellemes meglepetés ért minket, mielõtt elhagytuk volna Gyömrõt, a város szélén mini állatkertet hoztak létre, mely ingyen látogatható. Természetesen mi is benéztünk.

12¹⁵-kor hagytuk magunk mögött Gyömrõt. Homokos úton elhaladtunk egy kutya menhely mellett, majd árnyas erdei út következett. Újmajornál két 90°-os kanyar következett, majd 600m után kereszteztünk egy aszfaltos utat. Újonnan telepített akácok és fehér nyárfák között mentünk egy darabig, majd befordultunk Péteri irányába. Nyílt terep következett, kukoricatáblákkal, 1km után beértünk Péteribe. Tiszta, rendezett település. Az Arany Oroszlán nevû büfében szereztük be az itteni pecsétünket. Igaz, a pecséten nem szerepel Péteri neve, egy gyömrõi vállalkozó tulajdonában van az üzlethelység. A rövid szieszta után elsétáltunk a Mûvelõdési Ház mögött parkoló buszunkhoz. Menet közben megtekintettük a klasszicista templomot, a környékén elhelyezett szobrokat. 13²⁰-kor elindultunk hazafelé. 15 órára mindenki hazatért, ilyen korai idõpontban még nem fejeztünk be túrát! Ha jobban belegondolok, Gyömrõn, Péterin kívül nem volt semmi látnivaló ezen a szakaszon. Erdõ kevés, parlagföld annál több. Talán ezért sem rajonganak túratársaink a Pest Megyei Piros útvonalért. Jövõre már csak a Péteri-Ócsa közötti szakasz kerül be a 2012 évi túratervbe. A hátralévõ távot, aki akarja, egyénileg kell, hogy teljesítse. Nekik ajánlom, hogy kerékpáros túrában gondolkodjanak, mert az Ócsa-Apajpuszta közötti szakasz még kiábrándítóbb az eddigiekhez képest. Legközelebb augusztus 26-án találkozunk az elmúlt idõszak átbeszélése végett, egy finom birkapörkölt kíséretében, az Óvárosi Közösségi Házban. Következõ túránk a Cserhátba fog vezetni szeptember 3-án.

Ugrás az elsõre

(A megtekinthetõ képek Szabó Zsolt (SzZs), és Muskovics András (MA) fotóiból kerültek kiválasztásra)

Muskovics András
szakosztályvezetõ