2008 április 19, Bakony

Az éves tervünk szerinti harmadik túránk Bakonyba vezetett. Az Ajka, Úrkút, Nagyvázsony környékét már igen régen nem kerestük fel, a régiek sem emlékeztek rá, melyik évben túrázhattunk errefelé a Csinger-völgyben. Az időjárás előrejelzések jó kirándulóidőt jósoltak, ámbár reggel az odautazás során kissé meglepődtünk a szemerkélő eső láttán. A túrázási kedv továbbra sem csökkent, a jelentkezők nem fértek el az autóbuszon. Ismét besegítés kellett személygépkocsikkal, hogy a mai túrát 54-en teljesíthessük.

A szokásos 6 órakor Százhalombatta központjából hat órakor indult el autóbuszunk. Érd, Tárnok, érintésével Nagyvázsonyba buszoztunk először, hogy személygépkocsival érkezőket összegyûjtsük. Ezután buszoztunk át Ajkára, a Csinger-völgybe, ahonnan indult a mai túránk. A mai napon is két lehetőség közül választhattak a résztvevők, a rövidebbet választók Úrkútra érkeztek meg az Országos Kék Túra útvonalán. Az Õskarszt megtekintése után Nagyvázsonyba buszoztak, ahol egyesült a két csapat.

Útvonal: Ajka, Csinger-völgy () - Bányamúzeum () - Köves-árok () - 6. sz. nyiladék - Kab-hegy () - H nyiladék () - Sonkolyos-árok () - Nagyvázsony ()
Túratáv: 22km
Emelkedő: 500m

Alternatív útvonal: Ajka, Csinger-völgy () - Bányamúzeum () - Köves-árok () - Úrkút (, )
Túratáv: 12km
Emelkedő: 350m

A megnövekedett létszámú társaságunk a Csinger-völgy bejáratánál levő Völgy büféig buszozott. Elég nehezen kászálódott le a csapat, mivel még mindig szemerkélt az eső. A büfé szabadtéri része esővédett volt szerencsénkre, itt elővehettük az eső köpenyeinket. 9 óra előtt valamivel indultunk el a Bányamúzeum felé, az aszfaltozott úton. Öt perc múlva elpakolhattuk az esőköpenyeket, elállt a szemerkélés. A nap hátralevő részében már többet elő se kellett vennünk őket. A kék kereszt jelzésen negyed óra alatt elértük a múzeumot. Itt három társunk csatlakozott hozzánk. Sajnos a Bányamúzeum és az Õslény- és Kőzettár csak 11 órakor nyitott ki, amit nem tudtunk megvárni. Érthetetlen ez a késői nyitás, így kevés gyalogos túrista fogja megtekinteni a látnivalókat! Az udvaron kiállított berendezéseket, széntömböket megnéztük, majd tovább mentünk a Köves-árokban. Jobb kézre egy bányász emlékmû állott, 1909-ben 55 bányász vesztette életét itt bányatûz következtében. A bal oldali részre takaros hétvégi házakat építettek a hegyoldalba. Szép lassan emelkedett az út a kicsiny Köves-árok mellett. Egy darabig a sárga kereszt jelzéssel együtt haladtunk, majd elhagyva a patakot, meredeken felkapaszkodtunk egy bükkösben. A bükkös nagyon szép, tavaszi üde képét mutatta. A természet az átlagos évekhez képest majd két héttel korábbra tart!

Felérve a tetőre, a bükk farakásokon lepihent a társaság. Szinte elképzelhetetlen, hogy ennyi jó minőségû fát mire használnak fel! Negyedórás pihenő után tovább folytattuk az utunkat, előbb irtáson keresztül, majd később az "A" jelû nyiladék mellett. Ebben a nyiladékban nagyfeszültségû villanyvezeték található. A nyiladékot elhagyva, ismét tekintélyes bükkfák árnyékában értük el a Macskalik barlangot. A barlang tulajdonképpen egy elég nagy víznyelő, a bejáratát fatörzsek torlaszolják el. Egy hosszabb vízmosás táplálja eső és hóolvadás idején. A fotók elkészítése után az 5-ös, majd a "B" jelû nyiladékok következtek. Ismét aszfaltozott út következett kb. 1km hosszban. A 6-os számú nyiladék elérésekor bevártuk egymást, itt vált kétfelé a csapat. A rövidebb túrát választók 16-an lementek Úrkútra, megtekinteni az Õskarsztot.

A hosszabb túrát megtevők a Kab-hegyi adótornyok irányába vették az útjukat. A széles nyiladékon majd 2km-t gyalogoltunk végig az adótornyok irányába. Menetközben a nyiladék közepén egy lábatlan gyíkkal találkoztunk, melyet le is fényképeztünk. Az erdészházat elérve megálltunk pár percre, amíg páran pecsételtek az Országos Kék túra ellenőrző helyén. Aszfaltozott út következett ismét, amint félkörívben kikerültük a magasabbik adótornyot. Elhaladva a kisebbik mellett, a kék háromszögjelzésen kimentünk a Kinizsi kilátóhoz. A Kab-hegy déli oldala jóval meredekebb, mint ahol feljöttünk, emiatt nem kellett magas kilátót építeni ide. A panoráma csodálatos, a Balatoni-felvidék hegyei, a falvak nagyon szépen látszódnak innen. Az idő is tökéletes lett, délnyugatra a Badacsony, a Gulács, a Csobánc tanúhegyek is láthatóak voltak. Több mint félórát eltöltöttünk itt a nézelődéssel, napozással, meg a szendvicseink elfogyasztásával.

A hosszabb pihenő után az Országos Kék túra útvonalán jöttünk le a Kab-hegyről. Az elején kissé meredekebben, majd enyhén, negyed kört megtéve ismét a 6-os számú nyiladékon találtuk magunkat. Először tölgyfák árnyékában vezetett az út, majd egy kerítés kapuján áthaladva hatalmas irtást kereszteztünk. Ismét erdei szakasz következett, majd a "H" jelû nyiladékon jobbra fordultunk. Az utunk mentén nagyon sok virágzó tavaszi kankalint és pettyegetett tüdőfüvet láthattunk. 1km megtétele után balra fordult a jelzett út, egy virágzó kökényekkel teli tisztáson bevártuk egymást. Az út nemsokára fekete fenyvesen vezetett át, a fenyők itt is elég rossz állapotban vannak, mint az ország egyéb helyein általában. Kiérve az erdőből felbukkant Nagyvázsony látképe a szemünk előtt. Igaz, még 4km-re volt hátra a Kinizsi várig, ahol buszunk és a rövid túrások várakoztak ránk. A nagy kiterjedésû legelőn elég sok tavaszi hérics, pár tő fekete kökörcsin, és számomra egy érdekes veronika virágzott. A Sonkolyos árok mellett értünk ki a mûútra. A hátralévő 1km-t aszfalton tettük meg a várig.

Kétségtelenül a Nagyvázsonyt meglátogatók többsége a Kinizsi vár felkeresése miatt jön ide. Kinizsi Pál 1472-ben kapta meg Vázsony-kő várát a hozzátartozó birtokokkal együtt Mátyás királytól. A hadvezéri képessége, rendkívüli ereje, a törökök elleni sorozatos győzelmei miatt nemzeti hősként tiszteljük. A várat a Vezsenyi család kezdte el kiépíteni a XV. században. A mai formáját Kinizsi Pál alakította ki. Nem nagy vár, de látványos a mai formájában. A váron kívül érdemes felkeresni a Szent István templomot is. Most szerencsénk volt, egy látogató csoport miatt nyitva volt, így a belsejét is megtekinthettük. Románkori templom helyére épült a későgótikus jellegû épület. Épen megmaradtak a hálóboltozati bordák, a mérmûves ablakok, a sekrestye ajtaja. A belső berendezése barokk korból való. Érdemes felkeresni a jelenleg hotelként mûködő Zichy kastélyt a főút mellett. Nagyvázsony egyetlen barokk kori épülete, igaz a homlokzatát a XIX. század elején klasszicista stílusban átépítették. További látnivalók Nagyvázsonyban: a falutól nem messze levő Szent Mihály pálos templom- és kolostorrom, az evangélikus kápolna, Postamúzeum, Néprajzi Múzeum. Mindez természetesen nem fért bele az itt eltöltött 1 óránkba, majd legközelebb több időt szánunk a látnivalók felkeresésére.

Nagyvázsonyból, fél 5-kor indultunk hazafelé. Az idő megint rosszabbra fordult, a buszból kitekintve érdekes látványban volt részünk. A sötét felhők közül egy szûk lyukon keresztül a nap sugarai megvilágították a földet, ez a kör alakú terület szinte vakítóan sugárzott a fénytől! Mire hazaértünk, ismét jobb lett az idő. Igazán szerencsénk volt a mai nappal! A következő túránk a Holdvilág-árokba vezet május 10-én



Ugrás az elsőre

(A csatolt fényképeket Muskovics András készítette)

(Megjegyzés: Más képekkel, ugyanezzel a szöveggel a Pest Megyei Természetbarát Szövetség honlapján is találkozhattok.)

Muskovics András
szakosztályvezető

© 2006-2024 természetbarátok.hu